Egri Érseki Líceum Múzeuma, 1872-1950: Aszalay József  nyug. helytartósági titkár 1871: fölajánlotta festménygyűjteményét Bartakovics Béla érs-nek azzal a kéréssel, hogy a Líceum II. em-i színháztermét alakíttassa múz-má a képek számára. A Líceum ekkor már őrizte Eszterházy Károly érs. éremgyűjt-ét, mely Kőváry ajándékával együtt 73 arany, 893 ezüst, 530 réz éremből állt, valamint egy ismeretlen katonatiszt ajándékát, 1500 db-os  címer- és pecsétgyűjt-t. Az ~t 1874: nyitották meg szépműv. és régiség gyűjt-nyel. 1893: a régiség- és képtárat szétválasztották. - Jelentősebb gyarapodásai: Bartakovics Flóris 50 db-os képgyűjt-ét érs. bátyja vásárolta meg az ~nak; 1893: →Kovács Mihály festő hagyatékából több mint 100 alkotás, 1906: →Pánthy Endre nagyprép. hagyatékából 71 kép (köztük Dosso Dossi, Felice Brusasorci és Sebastiano Conca jelzett képei); 1913: Samassa József érs. hagyatékából 38, többségében m. festmény; 1926: →Bartalos Gyula  gyűjt-éből a még 1922: fölajánlott, s eredetileg Pyrker érs. számára készült A. →Casagrande: Keresztelő Szt János szobra. 1928: Szmrecsányi Miklós kérésére Petrovics Elek, a Szépműv. Múz. ig-ja a VKM engedélyével 12 festményt adott át letétbe (köztük Munkácsy Mihály, id. Markó Károly, Kracker Lukács, Lotz Károly képeit és J. Danhauser több alkotását). 1949: e képeket a Szépműv. Múz. visszakérte. - Régiségtára ritkaságokat, kegytárgyakat, érem- és pecsétgyűjt-t őrzött. Gyarapodásai: 1872: megvásárolták Plank Ferenc egri polgár gyűjt-ét, 1873: →Foltin János ajándéka, 1879: Tiszabő 15. sz-i harangja, 1884: Kandra Kabos pecsétgyűjt-e, 1909: Bartalos Gyula több mint 8000 db-os gyűjt-e (benne az egri Szépasszonyvölgyben föltárt honfoglalás kori leletekkel ); Pyrker János érs. 550 db-os vers- és levélhagyatéka (1925: a kvtárba került), 1930: a vár érs. tulajdonban lévő ter-én talált tör. ezüst kupa. - Kőtára 1925 u.  alakult ki. Római, kk. és tör. kőemlékek mellett az egri kápt. címeres köve (1587). Szakszerű rendezése 1932: készült el. - Az ~  tud. földolgozását Beer Józseffel és Csányi Károllyal Szmrecsányi Miklós 1920: készítette el a szervezeti szabályzattal együtt. - 1950:  az ~ teljes anyagát min. rendeletre átszállították a Heves-Egri Múzeumba. 1993: is a jogutód Dobó István vármúz-ban van, de tulajdonjogilag az →Érseki Múzeumé. - Őrei: 1872: Vochler Alajos, 1877: Sivampel József, 1891: Kontra Vazul László, 1893: Vincze Lajos, 1899: Kerekes Arvéd, 1901: Kiszely Imre, 1914: Dambrovszky Imre, 1920: Kiszely Imre, 1928: Ficzel Antal, 1949: Olay István. - Az ~ látogatói 1920: 529, 1921: 2288, 1922: 4370, 1924: 7460, 1925: 5731, 1926: 6501, 1928: 5909, 1929: 7871, 1930: 8279, 1931: 10.725, 1932/35: nyilvántartás nincs, de a látogatók sz-a meghaladta a 10.000-et; 1936: 7797, 1937: 7068, 1938: 7542, 1939: 3942, 1940: 2717, 1941: 2839, 1942: 1803 fő. - Az ~ szerepelt 1873: Bécs (a kormány fölhívására), 1876: Bpen a Nemzetközi Őstörténelmi és Embertani Kongresszus kiállításán, 1885: a bpi Orsz., 1896: az ezredéves kiállításon. 1900: a párizsi világkiállításon, 1910: a bécsi vadászati világkiállításon, 1938: Bpen M. Iparműv. Múz-ban; 1948: Egerben 1848/49-es forr. és szabharc 100. évford-jára rendezett kiállításon. Ki.P.

Az Egri Dobó István Vármúz. Évkve. 22. 1986:163. (Kiss Péter: Gyűjtemények és múz-ok Egerben 1951-ig. I. Az Egri Érseki Líceum Múz.) - Hevesi Honismeret. 4. Eger, 1986:57. (Kiss Péter: Az Egri Érseki Líceum Múz-nak tört-éből.) - Művtört. Ért. 1987.1-4: 131. (Kiss Péter: A Pyrker-képtár sorsa Egerben a 19-20. sz-ban, és Pesten 1848-ig.)